Angol nyelvi szintek – Besorolási rendszerek és gyakori félreértések az angol nyelvtudás szintjeinek kapcsán
Középfokú, A2 nyelvtudás, 6.5 pontos nyelvvizsga, tárgyalóképes nyelvtudás… Bizonyára te is találkoztál már ezekkel a kifejezésekkel mikor a nyelvi szintek besorolásáról volt szó.
De vajon mit is jelentenek pontosan ezek a kifejezések? Létezik-e egyáltalán egy általános mérőszám arra, hogy valakinek milyen a nyelvi szintje?
Nos, valakinek az angol nyelvtudását, illetve annak szintjét többféle keretrendszer alapján lehet felmérni és “lepontozni”. Ebben az írásban pedig ezeket a rendszereket fogjuk bemutatni, és eloszlatjuk a bizonytalanságokat az angol nyelvi szintek témával kapcsolatosan.
A négy leggyakrabban előforduló szintrendszer, amiről itt részletesen írni fogunk:
Talán a leginkább emlegetett referencia értékeket a Közös Európai Referenciakeret kapcsán ismerjük.
Tudod, ezek az A1, A2, B1, B2, C1 és C2-es nyelvi szintek, amelyekkel gyakran találkozhatsz, ha például kitöltesz egy angol szintfelmérőt, vagy beiratkozol egy angol kurzusra. (Angolul ezzel – főleg tankönyvekben – úgy fogsz találkozni, hogy CEFR – Common European Framework of Reference.)
Egyébként mi is ezt a besorolást használjuk angol tanfolyamainkra jelentkező tanulók szintjeinek megállapításakor.
Ezt az útmutatót az Európa Tanács dolgozta ki és célja, hogy a nyelvtudás szintjét egységesen meghatározhatóvá tegye Európa-szerte.
A Közös Európai Referenciakeret három csoportba sorolja a nyelvtanulókat. Ha például a beszédkészséget nézzük, így tudjuk bemutatni és egymástól elkülöníteni a szinteket:
Alapszintű nyelvhasználó – Mit jelentenek az A1 és A2 nyelvi szintek a gyakorlatban?
A1 nyelvtudás = Minimumszint – A tanuló nyelvtudása ezen a szinten már elégséges egyszerű kapcsolatteremtéshez, amennyiben a másik beszélő hajlandó lassabb tempóban, és más szavakkal elismételni az elhangzottakat, illetve segíteni a mondanivaló megformálását. A1 nyelvi szinten a tanuló a mindennapi teendők konkrét kifejezésére szolgáló egyszerűbb kérdéseket fel tudja tenni, lakhelyét és családját illetve barátait is képes bemutatni rövidebb mondatok segítségével.
A2 nyelvtudás = Alapszint – Begyakorlott szituációkban egyszerű és direkt módon kommunikál hétköznapi teendőkről és kérdésekről. Rövid információcsere akkor is megtörténhet, ha a tanuló egyébiránt nem ért eleget az elhangzottakból ahhoz, hogy megszakítás nélkül, aktívan szerepet vállaljon a társalgásban. Szimpla mondatokkal tud beszélni családjáról, ismerőseiről, tanulmányairól, korábbi szakmai tevékenységéről, életkörülményeiről. Egy A2 nyelvi szinten lévő tanuló továbbá képes – bár eléggé röviden – érvelni és bemutatni az elképzeléseit.
Önálló nyelvhasználó – Mit jelentenek a B1 és B2 nyelvi szintek a gyakorlatban?
B1 nyelvi szint = Küszöbszint – Utazás során felmerülő helyzetekben a legtöbb esetben tud érvényesülni. B1-es nyelvtudással a tanulóhoz közel álló témákról folytatott beszélgetésbe előkészület hiányában is be tud csatlakozni. Tömören, könnyebb nyelvi kifejezésekkel tud beszámolni tervekről, elképzelésekről és célkitűzésekről. Képes kevésbé összetett nyelvi szerkezetekkel megindokolni érveit, megmagyarázni a véleményét.
B2 nyelvi szint = Középszint – Egy anyanyelvi beszélővel is könnyed, folyamatos információcserét tud folytatni. B2-es nyelvtudás esetén a tanuló aktívan belefolyik általa ismert témákról szóló beszélgetésekbe, és meg is tudja indokolni álláspontját. Érthetően és részletekbe menően tudja kommunikálni mondanivalóját a saját érdeklődési körébe tartozó témákban. Képes úgy elemezni egy témakört, hogy részletezi az eltérő opciók előnyeit és hátrányait is.
Mesterfokú nyelvhasználó – Mit jelentenek a C1 és C2 nyelvi szintek a gyakorlatban?
C1 nyelvi szint = Haladó – Folyamatosan és gördülékenyen fejezi ki önmagát, csak ritkán akad el. A nyelvet könnyedén és hatékonyan tudja használni társadalmi és szakmai kapcsolatokban egyaránt. Gondolatait, véleményét pontosan tudja kifejteni. Érthetően és részletesen képes elmagyarázni dolgokat, más témaköröket is be tud vonni. C1-es nyelvi szint esetén a tanuló képes majdnem kifogástalanul elemezni, és megfelelően lezárni egy gondolatmenetet.
C2 nyelvi szint = Mesterfok – Erőfeszítés nélkül részt tud venni bármilyen beszélgetésben. Bátran használ sajátos kifejezéseket és eltérő nyelvi fordulatokat. Zökkenőmentesen, szépen és árnyaltan tud fogalmazni, az elakadás – ha ritkán mégis megtörténne – észre sem vehető. Érthetően és folyamatosan képes beszélni a nyelvet, stílusát a helyzet szerint alakítja, továbbá logikusan és strukturáltan képes beszélni.
Ebből tehát már láthatod, hogy alapvetően 6 szintet különböztet meg a Közös Európai Referenciakeret (KER), ugyanakkor a két leggyakoribb szint, amelyen nyelvvizsgáznak a nyelvtanulók a B2, illetve a C1-es szint.
Itt viszont a Közös Európai Referenciakerettel kapcsolatosan van egy rendkívül gyakori félreértés, miszerint a B1-es nyelvvizsgára sokan azt hiszik, hogy már középfoknak feleltethető meg. Nos, ez valójában nem igaz, hiszen a következőképpen alakul a nyelvhasználók szintje és az ehhez illesztett KER referenciaszint:
- B1 – Alapfok
- B2 – Középfok
- C1 – Felsőfok
Ebből kiolvasható, hogy a B1-es szint hiába tartozik az “Önálló nyelvhasználó” kategóriába, és kapta a “küszöbszint” elnevezést a nyelvi szintek között, ettől eltekintve még mindig nem (!) középfokú nyelvtudást jelent. De ássuk is bele magunkat ebbe a témába a következő fejezetben.
A leggyakoribb angol nyelvi szintek, amiken nyelvvizsgát tehetsz Magyarországon, az a B1 (alapfok), B2 (Középfok), és C1 (felsőfok).
A BME nyelvvizsgaközpontban például csak ez a három nyelvi szint érhető el, míg az ELTE Origónál és az Euroexam-nél létezik egy A2-es szintű nyelvvizsga is, ami a belépő szintnek felel meg, illetve egy A1-es szintű nyelvvizsga is, amelyet még a belépő szint alá tehetünk. És bár ezek létező nyelvvizsgák (az A1 és A2-es szintűek), de meghirdetett időpontok nincsenek, és külön kell jelezni az igényt, ha ilyet szeretnél letenni.
Azt tehát már láthatod, hogy a magyarországi nyelvvizsgarendszerben jellemzően 3 nyelvi szinten lehet nyelvvizsgát tenni, azonban értelemszerűen ezen 3 szinten eltérő elvárások vannak. Pár mondatban térjünk ki arra, hogy mit is várnak alap-, közép -és felsőfokú vizsgán.
Alapfokú (B1 nyelvi szintű) nyelvvizsga elvárásai:
B1-es nyelvi szinten a nyelvvizsgán elvárás, hogy a tanuló tudjon könnyebb témákat értelmezni és azokon belül koherens szöveget alkotni (mint például tanulás, munka, hobbik, nyaralás). A múltban megtörtént dolgokról be tud számolni, illetve a jövőre vonatkozóan meg tud fogalmazni terveket, ambíciókat, álmokat.
Középfokú (B2 nyelvi szintű) nyelvvizsga elvárásai:
B2-es nyelvi szinten a tanulónak már tudnia kell komplexebb szövegek fő jelentéstartalmát értelmezni. Többnyire megszakítások nélküli és könnyed kommunikáció jellemzi a tanulót, így egy anyanyelvi beszélgetőpartner számára sem okoz fejfájást az információcsere. Részletekbe menő, mégis egyértelmű szövegalkotásra képes, továbbá eltérő álláspontok bemutatása, és az azok mellett illetve ellen szóló érvek ismertetése sem okoz gondot.
Felsőfokú (C1 nyelvi szintű) nyelvvizsga elvárásai:
C1-es nyelvtudás esetén a vizsgázó könnyedén megért terjedelmesebb, komplexebb és bonyolultabb szövegeket is, emellett a háttérben megbújó jelentéseket is azonosít. Könnyedén, folyékonyan képes kommunikálni, az angol nyelvet hatékonyan és gördülékenyen használja mind családi vagy baráti körben, mind pedig a munkája során. Megfelelően strukturált, érthető és részletekbe menő szöveget alkot komplex témákban is.
Ezek a fent említett nyelvi szintek a KER szintjeihez illesztett értékek.
A Magyarországon használt nyelvvizsgarendszerek közös jellemzője, hogy egy általad választott nyelvi szinten (alap, közép, felső) tudsz nyelvvizsgára menni, szemben például az IELTS vizsgával, ahol mindenki ugyanazt a tesztet tölti ki, nincsenek szétválasztott nyelvi szintek.
Akkor sikeres a nyelvvizsgád, és akkor kapsz tanúsítványt egy nyelvi szintről, ha az összes megszerezhető pont minimum 60%-át megszerezted.
Érdekesség, ami félreértésre adhat okot: Régebben a nyelvvizsga bizonyítványba a komplex nyelvvizsgák esetén volt egy gyakori félreértés, aminek következtében sokan úgy hivatkoztak a nyelvvizsgájukra, hogy ők “komplex C” szintet értek el. Itt a “C” betű nem a felsőfokú nyelvi szintre, hanem arra utalt, hogy komplex – írásbeli és szóbeli részt is tartalmazó – nyelvvizsgán vett részt az illető. Ahogy a lenti képeken is láthatod a mai nyelvvizsgákban már a középső oszlopban, a teljesített nyelvi szint mögé zárójelben odaírják a KER szerinti szintet (a képen például “ felsőfok (C1)”), míg a komplex mögül kikerült a megtévesztő “C” betű. Így az angol nyelvi szintek körüli félreértés is megszűnni látszik, és már senkinek sincsen “Komplex C alapfokú nyelvvizsgája”.
A magyarországi nyelvvizsgáknál megtalálható angol nyelvi szintek besorolása után most evezzünk nemzetközi vizekre. A következőkben az általunk is oktatott, nemzetközileg leginkább elismert nyelvvizsgarendszert fogjuk bemutatni neked. Igen, az IELTS nyelvvizsgáról lesz szó! 🙂
IELTS nyelvvizsgarendszer
Pár sorban bemutatnám ezt a nyelvvizsgarendszert, hiszen mielőtt belevetjük magunkat a technikai tudnivalókba, nem árt tudni, hogy mi fán terem az IELTS nyelvvizsga.
Egy nagy presztízsű, külföldön széles körben elfogadott nyelvvizsgaként szoktak hivatkozni az IELTS nyelvvizsgára, mely mind tanulási, mind munkavállalási és bevándorlási célból elfogadott több, mint 140 országban.
Az IELTS nyelvvizsgának két típusa van, az IELTS “General” és a “Academic”.
Az IELTS General az angol nyelvtudást hétköznapi, gyakorlatiasabb szituációkban és munkahelyi helyzeteken keresztül méri fel. Ezt a típust szokták választani a tanulók munkavállalás, szakmai képzés vagy külföldre való költözés esetén.
Az IELTS Academic a felsőoktatási intézmények által elvárt nyelvi ismereteket méri fel, túlnyomórészt külföldi egyetemek és főiskolák szokták kérni ezt a típust.
Az IELTS nyelvvizsga pontozása nagymértékben eltér a többi nyelvvizsga pontozási rendszerétől, ezért hasonlítani sem nagyon érdemes más nyelvvizsga típusokhoz.
Az IELTS nyelvvizsgára érdemes inkább szintfelmérőként tekinteni, mintsem egy “nyersz vagy veszítesz” alapú nyelvvizsgára, hiszen nem tudsz megbukni, mindenféleképpen kapsz bizonyítványt a vizsga után. A kérdés már csak az természetesen, hogy milyen pontszám fog benne szerepelni.
Ugyanis az IELTS nyelvvizsgán 0-tól 9 pontig terjedő eredményt tudsz elérni, ahol osztanak fél pontokat is, tehát lehetséges, hogy végül 6.5 vagy 7.5 pont szerepeljen például a nyelvvizsgádban.
De ha csak gyorsan átfutnád, ez a táblázat is a segítségedre lesz, hogy jobban átlásd a nyelvtudás szintek és az IELTS pontozás közötti rendszert:
9 pont – Majdnem tökéletesen kommunikáló anyanyelvi szintjének tekintjük. (Bár egy átlagos anyanyelvi beszélő is többnyire 8-8.5 pontot szerez az IELTS vizsgán.)
8 pont – Jellemzően remekül használod az angolt, olykor-olykor csúszik csak be egy hiba. Álláspontod aprólékosan ki tudod fejezni, legfejlebb a komplikált és idegen szituációk okozhatnak bizonytalanságot.
7 pont – A legtöbb esetben megfelelően beszéled a nyelvet, csak pár tévedés csúszik be. Komplexebb nyelvi struktúrákat is ideálisan használsz, illetve nehézségek nélkül megértesz komplikáltabb magyarázatokat is.
7 ponttól felsőfokú nyelvvizsgának feleltethető meg honosításkor.
6 pont – Még vannak hibáid és néha rosszul értelmezel dolgokat, de tulajdonképpen tudsz érvényesülni a jelenlegi angol nyelvi szinteddel. Összetettebb nyelvi szerkezeteket is felismersz, illetve sikeresen is alkalmazod ezeket a kommunikáció során.
5 pont – Sok helyzetben boldogulsz az angollal, azonban gyakran hibázol. Egyszerűbb információcserére képes vagy a saját foglalkozásoddal kapcsolatosan.
5.5 ponttól középfokú nyelvvizsgának feleltethető meg honosításkor.
4 pont – Általad begyakorolt szituációkban kielégítően helytállsz. Összetettebb nyelvi szófordulatokat azonban nem alkalmazol.
4 ponttól alapfokú nyelvvizsgának feleltethető meg honosításkor.
3 pont – Könnyebb mondatokat megértesz és képes vagy pár dolgot kifejezni, de gyakran döcögős a beszéd.
2 pont – Csak kevés,általad ismert helyzetben tudsz relevánsan hozzászólni a témához.
1 pont – Kevés szót ismersz angolul, azokat is rendszertelenül használod.
0 pont – Nem jelentél meg a vizsgán.
Az IELTS nyelvvizsga jellegéből adódóan egyedi felkészülést igényel. Nem elég, hogy megérkezel a vizsgára egy erős angol nyelvtudással, ismerned kell a nyelvvizsgára jellemző feladatokat, hogy gyorsan és hatékonyan tudd megoldani ezeket, mivel a tapasztalat az, hogy jellemzően kevés idő áll rendelkezésre a feladatokra a vizsgán.
Ha nem készülsz tehát fel az IELTS nyelvvizsgára specifikusan, akkor egy általános angol szintfelmérőn elért eredményedhez képest rosszabb pontszámot fogsz elérni.
Az általunk létrehozott IELTS nyelvvizsga felkészítő tanfolyamot pont azért hoztuk létre, hogy segítsünk a nyelvtanulóknak – és remélhetőleg neked is – abban, hogy a maximumot hozzák ki magukból ezen a vizsgán a szűkös időkeret ellenére is.
Sokszor olvashatod egy álláshirdetésben, hogy elvárásként tüntetik fel a tárgyalóképes angol nyelvtudást. De vajon tudod, hogy ez pontosan milyen nyelvi szintet jelent? És vajon az állást meghirdető cég tudja pontosan, hogy mire gondol?
Az egészen biztos, hogy ahol van angol nyelvtudásra vonatkozó elvárás, ott nagy eséllyel az állásinterjún ezt le is tesztelik. Ha jártas vagy már az angol állásinterjúk terén, akkor tudhatod, hogy az interjúztató az interjú vége fele könnyedén átválthat angolra, hogy felmérje nyelvtudásod. Ilyenkor – akármennyire is szeretnéd az állást – a gyengébb angol nyelvi szint rendszerint kiütközik, és az állásinterjú kudarcba fullad.
A leggyakrabban azzal a kifejezéssel fogsz találkozni angol önéletrajzod nyelvtudás szekciójának kapcsán, hogy “English Proficiency”.
Talán zavaró lehet, hiszen ez megint egy új keretrendszer, a nyelvi szinted megint egy új cimkét kap, és könnyedén elveszhetünk ebben az útvesztőben. Az alábbiakban összegyűjtöttem, hogy milyen angol nyelvi szintek jellemzőek egy önéletrajzban és a jelentésüket, mely alapján könnyedén kiválaszthatod a rád leginkább illőt (vagy HR-esként a pozíció elvárásoknak leginkább megfelelőt).
No Proficiency – Nincs nyelvismeret
Ezen a szinten maximum pár szót tudsz angolul, de nem tudsz mondatot sem alkotni, ezáltal kommunikálni sem.
Beginner / Elementary Proficiency / Basic – Kezdő
Pár alap szót ismersz csak, és alapvető nyelvtani szerkezetekkel vagy csak tisztában. Könnyebb kérdéseket fel tudsz tenni, és meg tudsz válaszolni. Egy beszélgetést még nem tudsz fenntartani partnereddel.
Intermediate / Limited Working Proficiency / Conversational – Haladó
Ez a nehézségi szint arra utal, hogy bár már tudsz angolul beszélni, de sokszor nehézségekbe ütközöl. Már képes vagy beszélgetést fenntartani, de lassabb tempóban, limitált szókinccsel és jellemző, hogy meg kell kérned beszélgetőpartnered, hogy ismételje el, amit mondott.
Proficient / Professional Working Proficiency – Gyakorlott
Ezen a szinten képes vagy írni, olvasni és beszélni is angolul komolyabb nehézségek nélkül. Nem valószínű, hogy a betöltendő pozícióban a nyelvtudásod problémát okozna, de nem beszélsz még folyékonyan. Anyanyelvi beszélgetőpartnerednek esetenként meg kell ismételnie önmagát, ha valamit nem értesz meg. Irodai meetingeken, tárgyalásokon, ügyfelekkel való megbeszélésen ezzel a nyelvi szinttel már hatékonyan részt tudsz venni.
Fluent / Full Professional Proficiency – Folyékony
Folyékonyan, megakadás és hezitálás nélkül tudsz írni, olvasni és beszélni is angolul. Angol nyelvű kommunikációdat könnyedség és árnyalt kifejezésmód jellemzi. Megértesz szlenget, köznyelvet is, de nem vagy anyanyelvi beszélő.
Native / Bilingual Proficiency – Anyanyelvi szintű angol nyelvtudás
Ez az a nyelv, melyet szüleid tanítottak neked, amelyet gyermekkorodban beszéltél, és jellemzően amit az iskolában is használtál. Egész életedben ezt a nyelvet használtad, és nyelvtanilag hibátlanul, rendkívül nagy szókinccsel tudod beszélni.
És mit várnak el tőlem, mikor tárgyalóképes vagy szakmai nyelvtudást emlegetnek?
Bár ezek nem hivatalos nyelvi szintekre utaló kifejezések, de álláshirdetésekben, vagy állásinterjúkon gyakran szoktak felmerülni a címben szereplő szavak. Bár ezek kevésbé megfoghatóak, mégis teszünk egy próbát. Lássuk, hogy mit is jelentenek a gyakorlatban!
Mi a tárgyalóképes nyelvtudást C1-es (azaz felsőfokú) szint esetén látjuk teljesülni. Ez nagyjából egy olyan felsőfokú angol nyelvtudással beszélő személy, aki magabiztosabban állná meg a helyét ismeretlen, előre nem várt tárgyalási helyzetekben, választékosabban tudna beszélni, minimális nyelvtani pontatlanságokkal. Hogy milyen út vezet a tárgyalóképes angol nyelvtudásig, azt egy korábbi cikkünkben már kifejtettük.
Megint mást jelent a szakmai nyelvtudás, amire sokszor hivatkoznak az álláshirdetést feladó cégek. Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem ugyanarra a szókincsre van szüksége egy HR-esnek, vagy egy villamosmérnöknek. A szakmai nyelvtudás feltételez egy általában erős B2-es (középfokú) nyelvtudást, viszont emellett elvárja az álláshoz kapcsolódó szakzsargon ismeretét és más kapcsolódó nyelvi finomságait.
Összefoglalás
Hosszú ideje érlelődött már bennünk ez a téma, illetve alapvetően az angol nyelvi szintek körüli kérdéseket és kételyeket feldolgozó cikk megírásának ötlete, és reméljük, hogy sikerült egy olyan szakmaibb anyagot létrehoznunk, amely elolvasása után te is tisztábban látod már a nyelvvizsga rendszerek és a nyelvtudás kapcsolatát, az elvárásokat, fontos tudnivalókat és miegymást.
Már csak azért is, mert sikerült ebben a cikkben átvenni az Közös Európai Referenciakeretet, amelyet talán a legtöbben ismernek kis hazánkban. Ezután átnéztük a magyarországi nyelvvizsgarendszereket, és az egyes angol nyelvi szintek elvárásait. Kitérőt tettünk “a nemzetközi vizekre”, és megvizsgáltuk az IELTS nyelvvizsgarendszert, a fontos tudnivalókat és a pontozást is. Végül, de nem utolsó sorban szó esett az angol önéletrajzokban és állásinterjúk esetén elhangzó angol nyelvtudás szintekről, így már te is be tudod illeszteni önéletrajzodba a nyelvi szintedet megfelelően indikáló angol kifejezést.
Ha bármilyen kérdés felmerülne benned az angol nyelvi szintekkel, nyelvvizsgarendszerekkel, vagy ennek a témakörnek bármely más részletével kapcsolatban, írj nekünk bátran a lejjebb található komment szekcióban! 🙂
